Évente több mint 1 millió látogató keresi fel a fix24.hu szakemberkereső oldalait, ahol több mint 30.000 szakember szolgáltatásaiból választhatnak. Sok éve már, hogy gyűjtjük az adatokat, elemezzük az árajánlatkéréseket és az azokra adott ajánlatokat. Ennek eredményeképpen született meg számtalan termékünk, mint például a szakemberek számára készített árazó, vagy a szakembert keresők számára készült árkalkulátor.

Manapság a fiatalok nagyobb arányban választják a felsőoktatást, és az irodai munkát elősegítő OKJ képzéseket, mint a szakmunkák tanulását. Ennek eredményeként rengeteg hiányszakmával találkozhatunk, pedig a bérezés sok esetben megközelíti egy friss diplomás kezdő fizetését. A hiányszakmák száma évről évre bővül, ezért érdemes ebbe az irányba terelni a fiatalokat, vagy akár átképezni magunkat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a képzési lehetőségekről.

Mik a hiányszakmák ma Magyarországon?

Szinte minden ágazatban van olyan terület, ahol szükség lenne képzett szakemberre. Természetesen régiónként is változnak a számok, ezt évente vizsgálja a statisztikai hivatal.

2019-ben a legnagyobb hiány gépi forgácsolóból van, ez szinte az összes megyére jellemző. Második helyen a hegesztő, harmadikon pedig a villanyszerelő áll országos szinten. Az ács szakma 7 megyében szerepel a top 3-ban, míg kőművesnek és hegesztőnek leginkább Nógrád megyében van esélyünk azonnal elhelyezkedni. Budapesten leginkább asztalosra és burkolóra van szükség a felmérések szerint.

Természetesen nem csak ezekből van hiány, a megyékre lebontott top 5-ös hiányszakmák között szerepel a festő, erősáramú elektrotechnikus, vagy a központi fűtés szerelő is.

A felmérésből kiderül, hogy ezek főleg férfiaknak való szakmák, azonban a nők is számos hiányszakmában érvényesülhetnek. Országos szinten elmondható, hogy igencsak szükség lenne kisgyermek gondozó-nevelőkre, de a vendéglátásban is bármikor elhelyezkedhetnek a nők mint pincér, cukrász, vagy szakács. 

Több mint 15 megyében hatalmas igény lenne eladókra, és szociális gondozókra is.

Miért van ennyi hiányszakma?

A létszámhiány több tényező miatt alakul ki a különböző szakmákban. 

Sajnos Magyarországon az elmúlt 10-15 évben a klasszikus szakmunkás képzést kevés fiatal választotta, így szinte teljesen megszűnt a szakember utánpótlás.
Másik tényező, hogy a létező szakemberek jelentős része döntött úgy, külföldön próbál szerencsét. Ez a magasabb bérezés miatt tűnik jó megoldásnak, bár számításba kell venni, hogy ott sincs kolbászból a kerítés, a külföldi megélhetést és főleg lakhatást is ki kell fizetni. Még így is jobban megérheti máshol szerencsét próbálni, de pont emiatt lehet a hiányszakmákkal lényegesen jobban keresni itthon mint korábban.
A másik befolyásoló tényező, hogy a munkáltatók egyre képzettebb munkaerőt keresnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy 2-3 diploma, és 3-4 szakma nélkül lehetetlen elhelyezkedni, inkább a hozzáértés és szakmai tudás ami fontos. Gyakorlatot az oktatás alatt is tudunk szerezni, és a munkáltató mindig szívesebben alkalmaz olyat, aki már valamennyire rutinosnak mondható a szakmájában.

Sajnos ez csak a jéghegy csúcsa, a felsőfokú szakképesítéshez kötött pályákon is megfigyelhető a szakemberek hiánya.

Érdemes tehát szakmaválasztás előtt tájékozódni, hogy mennyire lesz lehetőségünk elhelyezkedni az adott területen, hiszen egy hiányszakmában szinte kapkodni fognak utánunk a munkáltatók, sőt még válogathatunk is.

Fizetés tekintetében is megéri ezeken a területeken elhelyezkedni, mivel már itthon is elég jól megfizetik a dolgozókat. 

Merre induljon egy diák?

Egy fiatal legnehezebb döntése hogy milyen irányban tanuljon tovább. Bizonyos pályák esetében, már a középiskolát is a későbbi felsőoktatási intézményhez igazodva kell megválasztani. Ez pedig valljuk be nehéz feladat, hiszen a legtöbb 14-15 éves egyáltalán nem tudja, hogy milyen irányban szeretne elhelyezkedni a későbbiekben. 

A középiskolák a korábbi időkhöz hasonlóan több félék. Régen a gimnázium adta a legerősebb tudást, ezt követte a szakközépiskola majd a szakmunkásképző.

A gimnáziumi érettségi értékesebb volt mint egy szakközépiskolai, bár a szakközepes diákok lehetőség szerint plusz szakmát is szerezhettek az érettségi mellé, a szakmunkásképzők pedig kizárólag szakmát adtak.

Ma már sok esetben egy tematikus szakközépiskolából felsőoktatásba kerülő diák könnyebben helytáll bizonyos egyetemi/főiskolai szakon, mint egy sima gimnáziumból érkező. Gondoljunk csak bele, mekkora előnyt jelent egy gépészeti szakközépből gépészmérnöki karra menni.

Számításba kell venni azt is a pályaválasztáskor, hogy bizonyos szakmákra itthon sajnos egyáltalán nincs kereslet, vagy épp ellenkezőleg túltelített a pálya.

Magyarországon a legnépszerűbb szakok a bölcsész, jogász, műszaki, és gazdasági képzések. 

Tanulni sosem késő ! Mit tehetek ha már van szakmám, de pályát módosítanék..

Egész életünkben folyamatosan tanulunk, sőt bármilyen szakmát választunk folyamatosan képeznünk kell magunkat, hogy értékes munkaerők legyünk. Ha azonban olyan szakmánk van, amiben nem tudunk kiteljesedni, akkor érdemes váltani. Bármikor! 

Rengeteg képzés közül választhatunk Magyarországon, a szakmával nem rendelkezők, és a pályát módosítók is számos alternatíva közül válogathatnak. A munkaügyi központok folyamatosan indítanak képzéseket, legtöbbször pont a hiányszakmákban, emellett támogatást is adnak a szakma elvégzéséig, melyet sikeres vizsga esetén nem is kell visszafizetni. De persze rengeteg iskola, és tanfolyam is rendelkezésünkre áll. 

Munkaügyi központ által támogatott tanfolyamok:

A tanfolyamon való részvétel első feltétele, hogy regisztrálni kell az adott megye munkaügyi központjában. 

A támogatott tanfolyamokra az alábbi személyek jogosultak:

• Álláskeresők /munkanélküliek/
• A tanfolyamon közhasznú munkavégzés keretében résztvevők
• A munkaviszonyban lévők, de munkanélküliség fenyegetettsége alatt álló személyek
• 25.évüket be nem töltött személyek, akik tanulói jogviszonya véget ért, de nem folyósítottak a befejezés óta álláskeresési támogatást
• Akik számára rehabilitációs járadékot, gyermeknevelési támogatást, gyermekgondozási- vagy terhességi-gyermekágyi-segélyt folyósítanak támogatás gyanánt, illetve rokkantsági járadékban, vagy (baleseti) rokkantsági nyugdíjban részesülnek.

A munkaügyi központok évente változtatják a hivatalosan támogatottnak ítélt tanfolyamok listáját, és a támogatási kritériumoknak megfelelő szervezetek, valamint a hivatalos képzési jegyzéket is. A foglalkoztatási szervek saját döntés alapján jelölik ki, hogy mely tanfolyamokat kínálják fel a jogosultaknak.

A tanfolyamon való részvétel minden esetben feltételhez kötött

• A tanfolyam finanszírozásának fejében, a munkaügyi központ elvárja, hogy a támogatott rendszeresen részt vegyen az oktatáson. A hiányzás kizárólag orvosi igazolással megengedett.
• A tanfolyam képzési óráinak 90%-án, valamint a számonkérések, és záróvizsgák mindegyikén kötelező részt venni. 

Aki a fenti feltételeknek nem tesz eleget, azoknak a tanfolyam összköltségét vissza kell fizetniük a munkaügyi központnak.

Mit tartalmaz a képzési támogatás munkaügyi által végzett tanfolyam esetében?

• A támogatás magában foglalja a tanfolyam teljes díját és az első vizsgadíjat. Sikertelen vizsga esetén a további költséget már magunknak kell állnunk.

• A tanfolyam ideje alatt keresetpótló juttatást biztosít a hivatal. Ez az összeg nem lehet alacsonyabb a közfoglalkoztatási bér 60%-ánál, viszont meg sem haladhatja azt. Ez az összeg jelenleg 81.530-Ft

Az összeg elbírálásakor magasabb juttatást kap a fenti összeg határon belül az, aki az első szakképesítés megszerzésére irányuló, vagy keresett szakmához kapcsolódó képzésen vesz részt, illetve, aki egy vagy több 18. éven aluli gyermeket egyedül nevel.

• A helyközi tömegközlekedéssel történő útiköltség 100%-át

• A képzési alkalmassági vizsgálat díját

• A mentori hálózat folyamatos rendelkezésre állását

A szakmát szerzettek személyre szabott segítséget kapnak az álláskereséshez is. 

Általánosságban elmondható, hogy a program résztvevői közül, minden második ember el tud helyezkedni a megszerzett szakmán belül.

OKJ képzések

Először is fontos tisztázni a felnőttképzés és a felnőttoktatás közötti különbséget. A felnőttképzés nem iskolarendszerű, ezért itt nem számít diáknak a tanuló, épp ezért diákigazolvány sem jár. Az ilyen tanfolyamok költségtérítésesek, kivéve a munkaügyi központok által szervezett, regisztrált munkanélkülieknek szóló tanfolyamok esetében. 

A felsőoktatás iskolarendszerű képzést jelent, államilag támogatott, és minden diákoknak szóló juttatás hozzá tartozik, pl. diákigazolvány.

Fontos, hogy csak az iskolarendszerű képzések ingyenesek, ha szimpatikus szakma tanfolyamként van meghirdetve akkor fizetni kell érte.

Felnőttképzés kontra felnőttoktatás

A felnőttképzés előnyei:

• Rövidebb idő alatt elvégezhető az adott tanfolyam, mint egy iskolarendszerű képzés esetében.

• Többféle szakma közül választhatunk, amelyek csak fizetős tanfolyamként indulnak, államilag támogatott formában nem.

• Az iskolarendszerű képzésektől eltérően, nem csak szeptemberben indulnak ilyen tanfolyamok, hanem többször is egy évben.

• Könnyebben végezhető munka vagy család mellett, mivel nagyrészt este vagy délután kezdődik az oktatás.

• Különféle intenzitású tanfolyamok közül választhatunk.

• Felnőttképzés keretein belül nem csak OKJ tanfolyamok közül választhatunk.

Fontos tudni, hogy a felnőttképzésben résztvevők nem állnak tanulói/hallgatói jogviszonyban a képzővel, minden esetben felnőttképzési szerződést kell kötniük.

A szerződésnek tartalmaznia kell a megszerezhető szakképesítést, a képzés célját, az elsajátítható ismereteket, a maximum megengedett hiányzások mértékét, a végzettséghez szükséges szakmai követelményeket, a vizsga feltételeit és módját, a képzés helyét,ütemezését, minden kapcsolódó költséget, valamint támogatás esetén a támogatás tényét és mértékét. 

Milyen képesítést lehet szerezni?

OKJ tanfolyamok esetén bizonyítványt kapnak a tanulók, egyéb szakmai képzéseknél pedig tanúsítványt. 

A felnőttképzés nem egyenlő a felsőoktatásban megszerezhető képesítésekkel, vagyis diploma nem szerezhető ilyen formában.

Az OKJ képzések nappali, esti és levelező tagozaton is elvégezhetőek, így akár munka, vagy család mellett is teljesíthető. A nappali oktatás főként fiatalabbaknak,a  középiskola elvégzése után jó opció, mivel itt napközben, rendes tanórákon kell részt venni. Az esti oktatás órái délután kezdődnek, így ezt akár munka mellett is lehet végezni. A levelező tagozaton, pedig tömbösítve havonta egyszer, vagy kétszer (péntek-szombat) kell az órákon részt venni. Sajnos azonban levelezőn nem minden szakma végezhető.

Kiknek ingyenes az OKJ képzés?

Mint ahogy már korábban kifejtettük, az hogy egy OKJ képzés ingyenes vagy nem, függ a szakmától, a képzés helyétől, és a képzési rendszertől is.

25 éves korig maximum 2 szakma szerezhető nappali képzés keretein belül, de előfordul, hogy a második szakma megszerzését, már csak esti vagy levelező formában engedi az iskola.

Az aktuális képzési jegyzék elérhető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján

https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=297

Minden OKJ képzés elvégzéséhez kell érettségi?

Nem, számos szakma elvégezhető általános iskolai végzettséggel is. A képzésekhez tartozik egy számsor is, melynek első két számjegye jelzi a szükséges végzettséget.

• 21: semmilyen végzettséget nem igényel
• 31: legalább 8 általános iskolai osztály elvégzése szükséges
• 33: legalább 10. évfolyam elvégzése szükséges
• 51: középiskolai végzettséget igénylő szakma – érettségi megléte nem feltétel, de

 a 12. év elvégzéséről szóló bizonyítvány igen

Amennyiben hiányszakmát tanulunk, lehetőségünk van ösztöndíj igénylésre is. Ez minden esetben a tanulmányi eredmény függvénye. 

Fontos továbbá, hogy OKJ tanfolyamokra nem korlátlan számban veszik fel a tanulni vágyókat. Egyes szakmák hiába támogatottak, nem biztos, hogy minden városban indulnak, valamint a férőhelyek száma is előre meghatározott.

A felnőttképzés típusai

Több féle képzési formával találkozhatunk ha új szakmát szeretnénk tanulni

• OKJ képzés
• OKJ-n kívüli szakmai képzés
• szakmai továbbképzés
• nyelvtanfolyamok
• vállalati tréningek, cégen belüli képzések
• elhelyezkedést segítő képzések
• vállalkozást segítő képzések
• egyéb OKJ-n kívüli képzések

Államilag elismert képzésnek a fentiek közül kizárólag az OKJ képzés számít.

Akkreditált képzések:

Gyakran találkozhatunk az akkreditált képzés kifejezéssel is a tanfolyamok között. Ezeket több állami szervezet ellenőrzi és engedélyezi. Maga az akkreditáció, a képzés független szakemberek által történő átvilágítást jelenti. Egy ilyen átvilágítás keretén belül a képzés programját, megvalósíthatóságát, és pedagógiai követelményeinek való megfelelését vizsgálják.

Változások 2020-tól

Jelenleg az Országos Képzési jegyzékben 766 államilag elismert szakma található, azonban 2020-tól jelentős változások lépnek majd érvénybe. A képzéseket 200 alá csökkentené a kormány, és két részre osztanák.

Az alap szakmákat 5 éves technikumban, 3 éves szakképző iskolában, vagy iskolarendszerű felnőttoktatásban 1-3 év alatt lehet majd megszerezni.

A másik csoportban azok a szakmák szerepelnek majd, amelyek rövidebb képzési idejűek, vagy valamelyik alap szakmára épülnek. Ezeket csak felnőttképzésben lehet majd megszerezni, vizsgázni pedig független vizsgaközpontban kell majd.

Minden OKJ szakma digitális szintekkel fog kiegészülni, melyek ágazatonként kerülnek meghatározásra. Ez annyit jelent, hogy minden szakmánál meghatározzák, hogy milyen tudást, és készséget igényel az elvégzése.

Milyen következményekkel jár a változtatás?

A legfontosabb következmény a választható szakmák számának csökkenése. Most még nem tudni, hogy pontosan melyik szakmák kerülnek ki a képzési jegyzékből.

A képzési idő növekedése miatt valószínűleg drágulni fognak a tanfolyamok, ami mindenképp negatívum.

A képző szervek számát is érinti a változtatás. Magyarországon a 2019-es adatok szerint 1581 felnőttképző található, melyek közül a piaci alapon működő vállalkozások, és nonprofit szervezetek fognak megszűnni. 

A jelenlegi rendszerben lehetőség van rugalmas és rövid képzési idejű tanfolyamok elvégzésére, azonban 2020-tól a képzési idő növekedése miatt nehezebb lesz a munkával összeegyeztetni. 

A változtatások ellenére, a korábban megszerzett végzettségek nem vesznek el, akkor sem, ha az adott szakma már nem lesz elérhető OKJ képzésen belül.

Érdemes tehát minél előbb belevágni egy új szakma tanulásba, hiszen most még rövidebb idő alatt, szerezhetünk bizonyítványt.