hét. aug 9th, 2021

Elege van ez elérhetetlen, eltűnő szakemberekből, a végtelen problémákból, a rengeteg telefonálásból, idegeskedésből, kifogásból, magyarázatból ? 
Teljes körű szolgáltatás az Ön személyes  szakértőjével

Kattints ide

Az egyik legkedveltebb fűtési mód a padlófűtés, de még mindig számos tévhit kering vele kapcsolatban. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
padlófűtés szerelése

Mi az a felületi fűtés?

A felületi fűtés lényege, hogy a csővezetékek a helyiséget határoló szerkezeti elemek valamelyikébe vannak elrejtve. Ez lehet a padló, a fal, vagy a mennyezet.
A csővezetékekben rendszerint meleg víz áramlik, így fűti fel a helyiséget.Fontos, hogy a padlófűtés nem igényel olyan hőfokú vizet mint a radiátoros fűtés, ezért gazdaságosabban üzemeltethető.  A másik lehetőség az elektromos rendszerű felületi fűtés.Ilyenkor úgynevezett fűtőfilmes, vagy fűtőkábeles rendszer kerül telepítésre.
 A felületi fűtéseknek több előnye is van. Az egyik legfontosabb, ami miatt sokan választják, az az, hogy maga a fűtőtest nem látszik, és nem vesz el helyet a térből. Emellett legalább ennyire fontos előny, hogy sokkal költséghatékonyabb, mint a hagyományos radiátoros fűtés.
 

Csak újépítésnél alakítható ki padlófűtés?

 
Nem, de jobb helyzetben vagyunk ha építkezés előtt állunk. Ilyenkor ugyanis, mindent összetudunk hangolni a padlófűtéssel, hiszen ennél a fűtési módnál nem mindegy például az sem, hogy milyen burkolat kerül rá. Természetesen felújításál vagy átalakításnál is számolhatunk ezzel a fűtési móddal, viszont bele kell kalkulálni, hogy az összes burkolatot fel kell szedni. Ez azért okozhat gondot, mert a padlófűtésnél a végleges burkolatok magassága magasabbra fog kerülni néhány centivel, a cső rendszer miatt. Ez komoly gondokat okozhat, hiszen előfordulhat, hogy az ajtókat akadályozni fogja a nyitásban, vagy a beépített bútorokat kell valamelyest átalakítani. 
Emellett ellenőrizni kell a meglévő kazánt is. A padlófűtéshez a legjobb kondenzációs kazánt párosítani, ellenkező esetben, egy régebbi kevésbé energiatakarékos rendszerrel, nem fogjuk elérni a kívánt költséghatékonyságot.
 

Milyen burkolat kerülhet a padlófűtésre?

 
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mivel burkolható a padlófűtéses terület.
Gyakorlatilag bármi kerülhet rá, ma már minden burkoló anyagból létezik padlófűtéshez alkalmas változata. Általában járólap vagy laminált kerül rá, fontos azonban, hogy melyik a jobb választás. 
A legjobb megoldás kétség kívül a kőburkolat, mivel kiváló hővezető. Bár lassabban melegszik fel mint a laminált lap, viszont tovább tartja a hőt lekapcsolás után. Nyáron is előnyösebb a kerámia, vagy a gres lap burkolat, mivel kellemesen hűvös.
Ha ragaszkodunk a laminált padlóhoz, akkor lehetőleg 9mm-nél vastagabbat válasszunk.
Fontos tudni, hogy a meleg hatására a hőtágulás miatt, a padló minimális mértékben, de mozogni fog, ezért ha járólap helyett laminált lap mellett döntünk, akkor kizárólag klikk-rendszerű padlót válasszunk. Szintén fontos, hogy flexibilis ragasztót használjunk, ez ugyanis képes lekövetni az apróbb mozgásokat.
A laminált lap hordozórétege jellemzően HDF, vagy szalagparketta esetében HDF, fenyő, vagy egyéb típus. A HDF jobb hővezető mint a tömör fa,emiatt gazdaságosabb.
A parketta emiatt nem túl jó választás, mivel hozzávetőlegesen 5-10 %-al gyengíti a padlófűtés hatékonyságát. 
 
https://www.praktiker.hu/padlo-es-falburkolas

Hogy fűt a felületi fűtés?

Mivel a meleg felfelé száll, ezért pl. a radiátoros fűtés esetében a mennyezetnél mérhetjük a legmelegebbet. Ennek eredményeképp a hőérzetünk rosszabb lehet.A padlófűtésnél pont ellenkezőleg történik a hőfokok alakulása. Mivel a lábunknál is állandó kellemes meleg van, ezért már alacsonyabb hőfoknál is jobb a hőérzetünk, emellett megspóroljuk a teljes szoba magasság kifűtéséből adódó többletköltséget.
Hatalmas előnye még a radiátorral szemben, hogy a csőrendszer a szoba egésze alatt fut, ezért mindenhol egyenletes meleget biztosít, ellentétben a radiátorral, ami általában a szoba egyik oldalán található, így lassabban jut el a szoba minden pontjára a meleg.

Mi a helyzet a porral?

 
Talán a leggyakrabban felmerülő kérdés a padlófűtéssel kapcsolatban, hogy lebegteti-e a port, és veszélyezteti-e az asztmásokat és allergiásokat.Első lépésként érdemes tisztába tenni néhány fogalmat. A konvekciós fűtés a levegő cirkulálásával – egy úgynevezett közvetítő közeggel – melegíti fel a szobát, míg a sugárzásos rendszer a szilárd testek felületének felmelegítésével segít kellemes hőfokot biztosítani. Minél nagyobb a felület, annál jobb a hősugárzás. Konvekciós fűtés rendszernek számít a radiátoros, sugárzásosnak pedig pl. a padló-, fal-, és mennyezetfűtés.
A por, a levegő mozgásával kering, tehát a padlófűtés nem lebegteti és keringeti a port, így nyugodtan választhatják ezt a fűtés fajtát az arra érzékenyek is.

Jó ha tudjuk:

Mint minden felületi fűtés, a padlófűtés is csak jól szigetelt házba ajánlott. 
Radiátoros fűtés esetén ha fázunk, elegendő feljebb tekerni a fűtést. Padlófűtésnél ez a módszer sajnos nem működik, hiszen be kell tartanunk az ideális burkolat hőmérsékletet, ami 20-25 fok. Ettől többet nem szabad és nem is érdemes beállítani, hiszen  forró burkolaton lépkedni inkább kellemetlen. Egy rosszul szigetelt háznál a padlófűtés 35-40 fokos fűtőfolyadék hőmérséklete előfordulhat, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudja kellőképp felfűteni a házat. Ha nem szeretnénk szigetelésre költeni, akkor célszerű más fűtési alternatíva után nézni.
Fontos kiemelni, hogy a padlófűtés egy meglehetősen lassan szabályozható fűtési mód.A csövekben áramló víz lassan tudja felmelegíteni a padlót, ezért ha csak akkor kapcsoljuk be a fűtést amikor hazaértünk, akkor bizony várnunk kell, mire a ház kellemes hőmérsékletű lesz.
Ennek áthidalására két dolgot tehetünk.Az egyik, ha a padlófűtés tulajdonságait figyelembe vevő szabályozó rendszert, vagy kombinált fűtési rendszert alkalmazunk. Ez annyit jelent, hogy a fűtést nem kizárólag padlófűtéssel biztosítjuk, hanem radiátorokkal, vagy egyéb fűtési módokkal kombináljuk, mivel a radiátor gyorsabban reagál, és gyorsabban melegszik.A másik lehetőség, ha speciális, vékony rendszer lemezeket is beépítenek. Ez a rendszer gyorsabban reagál mint a hagyományos padlófűtés, ezért nem kell mellé kiegészítés. Természetesen a lassú felmelegedésnek is vannak előnyei, pl lassabban is hül ki, különösen kőburkolattal kombinálva. 
padlófűtés rendszer

Megéri padlófűtésre váltani?

Abszolút. Kb 15-25%-kal olcsóbban fűthető fel padlófűtéssel a lakásunk, mint kizárólag radiátorral, köszönhetően az alacsonyabb hőfokkal dolgozó rendszernek. A költségek számításánál figyelembe kell venni, hogy a kivitelezés és az anyag árak magasabbak lesznek mint a hagyományos fűtési rendszer kiépítésénél, különösen ha új kazánt is vásárolunk, viszont az üzemeltetési költsége kedvezőbb, ezért hosszú távon spórolni fogunk a segítségével.
https://www.fix24.hu/futesszerelo

Milyen hibák merülhetnek fel a kivitelezésnél?

  • Sajnos a padlófűtés jó pár helyen elrontható, ebből a szempontból lényegesen körültekintőbben kell eljárni, mint a radiátorok esetében.Tipikus hiba pl. hogy a szakember nem törődik azzal, hogy a padlószerkezetet dilatálni kell. Ez a nagy felület hőtágulása miatt fontos, ezért mindenképp helyet kell hagyni tágulásra, különösen ha padlófűtésről beszélünk. A dilatációs hézagokat a csövek fektetésénél is figyelembe kell venni.
  • Gondot okozhat még, ha nem kifejezetten padlófűtéshez való speciális műanyag csövet használ a szakember. A megfelelő cső speciális eljárással készül, és fokozottan ellenálló, szemben a ötrétegű csövekkel, melyek kevésbé ellenállóak.
  • Fontos, hogy egy fűtési kör ne legyen 120 méternél hosszabb, mivel egy átlagos szivattyú efölött már nem tud kellő hatékonysággal működni. Érdemes tehát elkerülni a túl hosszú körök kialakítását.
  • Nyomáspróba kihagyása. Gyakori probléma, hogy túl gyorsan kerül lebetonozásra a rendszer, így a problémák későn derülnek ki. A nyomáspróba minden gyártónál feltétele a garanciának. Ilyenkor egy kifejezetten erre a célra szolgáló berendezéssel az üzemi nyomás többszörösével terhelik a vezetékeket kb. 6-8 órán keresztül. Ilyenkor azt figyelik, hogy létrejön-e nyomásesés. Ha bármi eltérést tapasztalunk, akkor ilyenkor még javítható a rendszer.

By Nixa