Szeretnél legálisan dolgozni, de fogalmad sincs, hogy milyen lehetőségeid vannak? Van főállásod és mellette maszekolsz? Esetleg munkanélküli vagy, és magadnak teremtenél munkahelyet?

Először is akár van főállásod, akár nincs, az alábbi 3 formában lehetséges egy cégnél/vállalkozónál munkát vállalnod:

  1. munkaviszony
  2. megbízási jogviszony
  3. egyszerűsített foglalkoztatás (régi nevén “alkalmi munka”)

    1. A munkaviszony

    Az egyik legismertebb foglalkoztatási forma, ami lehet akár teljes (8 órás) vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatás is. Ennek a jogviszonynak a legfontosabb jellemzője a munkaszerződés, a munkaidő nyilvántartás (régi nevén jelenléti ív) és a havi munkabér, valamint hogy itt a munkáltató adja a munkára vonatkozó utasításokat. Fontos, hogy már a legkisebb heti óraszámos munkaviszonnyal is van biztosításunk. Ha pedig valamelyik kedvezményes csoportba (pl. pályakezdők, 25 év alattiak, 55 év felettiek, kismamák, tartósan álláskeresők, szakképzetlen munkakörökben dolgozók, mezőgazdasági dolgozók, kutatók stb) tartozunk, akkor a munkáltató még kedvezményben is részesülhet a bérünk után fizetendő munkáltatói járulékból. Tehát ez egy komoly érv lehet arra, hogy téged foglalkoztasson mondjuk egy olyan másik emberrel szemben, aki után nem jár kedvezmény. Amit még érdemes tudni, hogy egyszerre több helyen is lehet munkaviszonyunk, erre nincs semmilyen korlátozás a Munka törvénykönyvében.

    2. A megbízási jogviszony

    Annyiban más, hogy ott nem munkaszerződést kötünk a munkaadóval, hanem megbízási szerződést, és ez a törvény szerint önálló tevékenység. Ami magyarul annyit jelent, hogy ez csak a bedolgozós jellegű munkákra alkalmazható hivatalosan, vagyis amikor a saját eszközeinkkel végezzük a munkát tipikusan otthonról saját időbeosztásunk szerint. Itt nincs is fix havi jövedelem, hanem az elvégzett munka mennyiségétől függ a hó végi kifizetés. Hátránya, hogy ha a hó végi jövedelem nem éri el a minimálbér 30 %-át (idén 41.400 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, a jogviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak, tehát köznyelven szólva „nincs TB-nk”. Persze ilyenkor nem is vonnak mindent a bruttóból, csak a 15% SZJA-t, és ha nincs máshol biztosítási jogviszonyunk, akkor magunknak kell gondoskodni az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéséről (ami idén 7.320 Ft). Persze ha neked van főállásod, akkor ez teljesen jó megoldás is lehet.

    3. Az egyszerűsített foglalkoztatás

    A turisztikai és mezőgazdasági idénymunkák tekintetében a legelterjedtebb, de az építőipari, vendéglátós és kereskedelmi szektorban is közkedvelt foglalkoztatási forma. Egyszerűsége abban rejlik, hogy néhány adatunk birtokában így akár az utolsó pillanatban a munka megkezdése előtt is be tudnak bennünket jelenteni (nem kell egy nappal korábban, mint pl. a munkaviszonynál), illetve a foglalkoztatónak csak napi 1.000 (vagy 500) forint közterhet kell utánunk fizetnie. Viszont nagyon nem mindegy, hogy mekkora bért kapunk naponta! Sajnos sokan nem tudják, hogy ha a mentesített keretösszegen felül kapunk egy napra eső összeget (idén napi: 8.255/10.790 Ft), akkor a különbözet után 15%-os SZJA fizetési kötelezettségünk keletkezik, amit majd az év végi SZJA bevallásunkban kell rendezni május 20-ig.

Ha inkább vállalkoznál és nem munkát vállalnál másnál, akkor lehetsz egyéni vállalkozó vagy lehet céged (Bt, Kft stb.) is. Sajnos nincs egzakt recept arra, hogy ki melyiket válassza. Mindig mérlegelni kell a formák előnyeit és hátrányait, valamint az adott személy egyéni élethelyzetét is. A blogomon van egy 4 részből álló videósorozat, ami az alapokat ismerteti meg, ennek első részét itt nézheted meg: https://szampatikus.hu/vallalkozasi-formak-alapjai-1/ Illetve az egyes vállalkozási formák elindításáról külön-külön volt élő adásom, amit megtalálsz YouTube csatornámon (https://www.youtube.com/channel/UCRczZN_Td6pZa6AdZI9x25Q).

Az alkalmazotti és a vállalkozói lét között létezik még egy hibrid megoldás, ez pedig az adószámos magánszemély lét. Itt még nem vagyunk vállalkozók, de már kapunk egy külön adószámot magánszemélyként. Viszont ezzel rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhetünk, csak alkalomszerűen lehet bevételünk. Őszintén szólva ez egy nagyon veszélyes és síkos talaj, ugyanis a törvény nem definiálja, hogy mi a rendszeres és mi nem. E miatt én soha senkinek nem szoktam ezt a megoldást jó szívvel javasolni. Ugyanis, ha valaki már vállalkozáson töri a fejét, azaz nem csak hobbi szinten végez bármilyen tevékenységet, akkor bizony az általában már egy rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenység.

Nem számít, hogy mekkora értékben szerzünk jövedelmet, az se hogy mekkora nyereségünk származik belőle. Ha egész évben „csak” 10.000 Ft a nyereségünk, miközben kéthetente bizonyíthatóan dolgozunk vagy akár a weben értékesítünk, azt bizony már rendszeres gazdasági tevékenységgé fogják minősíteni. Ha érdekelnek ehhez a pontos törvényi hivatkozások is, azt ebben a blogbejegyzésemben megtalálod: https://szampatikus.hu/az-adoszamos-maganszemely-let-veszelyei/

Fülöp Olga, a Számpatikus

“az online bizniszek adózási szakértője”